Kitekintés 2021. augusztus 1. 16:20 menedzserguru.hu

 

Ez az eszmeiség szemben áll az egoizmussal, amely azt hirdeti, hogy minden embernek csak a saját javával kell foglalkoznia, figyelmen kívül hagyva a többi embert és az ő cselekedeteinek rájuk gyakorolt hatását. Az utilitarizmus értelmében ugyanis nemcsak a cselekvő boldogsága határozza meg a cselekedet jó voltát, hanem mindenkié, akire az adott cselekvés hatással van vagy lehet. Alapkérdése “Mit kell tennie egy embernek?”

A legtöbb ember boldogsága a társadalomban a legnagyobb jónak számít

Az utilitarizmus egy etikai és filozófiai irányzat, amely szerint a legtöbb ember boldogsága a társadalomban a legnagyobb jónak számít. Az irányzat alapkérdése, hogy “Mit kell tennie egy embernek?”. Az utilitarizmus eszméje szerint egy cselekedet helyes, ha annak következményei a boldogság irányába vezetnek, és helytelen abban az esetben, ha következményei fájdalmat és boldogtalanságot eredményeznek. Mivel a cselekvések és azok boldog vagy boldogtalan kimenetele közötti kapcsolat a körülmények függvénye, semmilyen morális elv nem lehet önmagában abszolút vagy szükséges. Egy cselekvés helyessége vagy helytelensége eszerint nem függ a cselekvő motivációjától, elképzelhető olyan jó cselekedet, amit alapvetően rossz motívum mozgat.

Ez az eszmeiség szemben áll az egoizmussal

Az utilitarizmus az angol filozófia egyik fő irányzata, amely a 18-19. század fordulóján jött létre. Alapjait Jeremy Bentham fektette le, továbbfejlesztése pedig John Stuart Mill nevéhez fűződik. Ez az eszmeiség szemben áll az egoizmussal, amely azt hirdeti, hogy minden embernek csak a saját javával kell foglalkoznia, figyelmen kívül hagyva a többi embert és az ő cselekedeteinek rájuk gyakorolt hatását. Az utilitarizmus értelmében ugyanis nemcsak a cselekvő boldogsága határozza meg a cselekedet jó voltát, hanem mindenkié, akire az adott cselekvés hatással van vagy lehet. Az alapkérdésre, miszerint “Mit kell tennie egy embernek?” adott utilitarista válasz tehát az: úgy kell cselekednie, hogy cselekedete a lehető legjobb következményekkel járjon maga és mások számára is.

A legjobb kormányzati forma

Az utilitarizmus filozófián kívüli hatása igen széleskörű és áthatja az elmúlt két évszázad szellemi életét. Jelentősége a jog, a politika és a közgazdaságtan területén különösen figyelemre méltó. A jogban utilitarista alapelv, hogy a büntetésnek nem elsősorban arról kell szólnia, hogy a bűnelkövető megfizessen a bűneiért, hanem arról, hogy megelőzze a további bűncselekményeket, egyrészt a bűnöző megjavításával, másrészt a társadalom megvédelmezésével és a büntetés elrettentő funkciójával. A politikai filozófiában az utilitarizmus az állam hatósági jogköreire és a személyhez fűződő jogok sérthetetlenségére alapoz. A legjobb kormányzati forma szintén abból eredeztethető, ahogyan a kormányzás következményei és az emberi cselekedetekre gyakorolt hatásai meghatározzák azt.

A klasszikus közgazdaságtan alaptételeinek jelentős részét utilitarista gondolkodóktól vette át. A gazdaságpolitikában a korai utilitaristák elutasították az állami beavatkozást a kereskedelem és az ipar területén, mert úgy tartották, hogy a gazdaság önmagában a lehető legnagyobb jólétet eredményezi. Később elvesztették magabiztosságukat a magánvállalat társadalmi hasznosságában, és hajlandók lettek a kormányzati hatalom és a közigazgatás számára teret adni a visszaélések elleni küzdelemben.

Az utilitarista megközelítés a menedzsment területén

Az utilitarista megközelítés a menedzsment területén főként a döntéshozatali folyamatokkal foglalkozik és elvei a legegyértelműbben itt használhatók. A döntést úgy kell meghozni, hogy a lehető legnagyobb számú ember számára a lehető legnagyobb jót eredményezze, miközben a lehető legkevesebb kárt okozza, vagy megakadályozza a szenvedést. Úgy véli, hogy a döntések meghozatalakor minden egyén érdekeit egyenlően kell figyelembe venni, és ez magában foglalja a más biológiai fajok érdekeit is. Üzleti szempontból támaszkodhat a valószínű kimenetek statisztikai elemzésére, a klasszikus költség/haszon elemzésre és a csoport érdekeltjei számára a következmények marginális hasznosságának mérlegelésére is. Az eredmények olyan módon számszerűsíthetők, mint az elégedettség és a szenvedés, az egyéni preferenciák relatív értéke, pénzügyi nyereség vagy veszteség, és a cselekvés rövid és hosszú távon gyakorolt hatásai.

 

Vissza a Blogra